Dán éltanuló modell

A dán jóléti modell a többi uniós tagállam számára ajánlott megoldási módja a rugalmas biztonság (flexicurity) fogalmával írható le. A Bizottság jelenlegi ajánlata értelmezésében a flexicurity az átmenet biztonságával azonos fogalom. Az átmenet lehet az oktatás és a munkaerőpiac, a háztartás és a munka, a különböző munkák, pozíciók, munkaalkalmak, munkahelyek között, a munkanélküliség és a munkavállalás, a különböző munkaszerződés-típusok, a különböző munkavégzési formák között.

Ebben az összefüggésben a flexicurity nyújtja a kellő támogatást a mobilitás elősegítésére (szektorok, ágazatok, munkakörök között és földrajzi értelemben is). Támogatja az uniós munkaerő, az európai állampolgárok munkavégzéshez szükséges képességekkel, ismeretekkel történő felruházását, a munkanélküliség idejére biztosítja a szükséges transzfereket és mindenki számára egyenlő esélyeket ad, főként az alacsonyan képzettek esetében.

A dán arany háromszög (bőkezű szociális ellátórendszer- rugalmas munkaerőpiac- aktív munkaerő-piaci politikák).

Az ún. dán modell a legtöbbet idézett és ennek következtében talán a leginkább vitatott megoldási út a közösségben. A vele szemben megfogalmazott kritikák két nagy csoportba sorolhatók.

(1) A dán megoldás (az erős szociális háló és a hozzá tartozó magas szintű redisztribúció) túlságosan drága. Ebből következő érv, hogy (1A) a társadalom- gazdaság szereplői számára a skandináv államokat leszámítva nem elfogadható ez a magas ár.

(2) Olyan magas szintű foglalkoztatással és alacsony szintű munkanélküliséggel (3,9% 2006, EU-27 8,2%) jár együtt, ahol nem kell túlságosan sok ember számára fenntartani a bőkezű rendszert. (2A) A bőkezű rendszer Dániában és a többi skandináv országban olyan társadalmi konszenzussal jár együtt, amely a „skandináv szociálpolitikai modell” mentén minimalizálja a szociális transzferekbe merülést, a támogatásokból élést, mint megoldási sémát. A széles tömegek ezen fajta állampolgári tudatossággal az EU több államában nem rendelkeznek.

A dán modell két évszázaddal korábbra nyúlik vissza, az 1899-as szeptemberi megegyezésig, amely az alkalmazás és az elbocsátás, valamint a közösségi ellátórendszer fejlesztését fektette le. Az 1960-as években az Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (ÁFSZ) felállításával az állam magára vállalta a munkanélküliek ellátásának főbb feladatait, csökkentve ezzel a munkahely elveszítésének kockázatát. A 80-as évek végén és a 90-es évek elején a munkanélküliek motiválására, aktivizálására és ismereteik, képességeik munkaerő-piaci igényekhez való alakítására aktív munkaerő-piaci politikák és eszközök kerültek be a rendszerbe. 1. ábra Dán flexicurity modell

Forrás EiE 2006 Chapter 2 p.9; EEO Autumn 2006 p2

A modell mérsékelt munkanélküliség mellett, nagyon alacsony tartósan a regiszterben ragadt munkanélkülivel működik (0,8% 2006-ban). Eközben az LLL-be (Life Long Learning) bevontak száma nagyon magas, 27,4%. (Az EU egészére nézve 2021-re 12,5% a cél.)

Ebben a rendszerben a kiemelt szerepet játszó népfőiskolák, a munkaügyi szervezet erőteljes támogatása mellett egyfajta egyablakos rendszerként funkcionálnak és teljes, részletes diagnózist alkotnak a munkanélküliről. A rendszer a nagyon magas adóterheléseknek és a magas szintű redisztribúciónak köszönhetően hosszasan képes benntartani a képzésben/átképzésben/ felkészítésben a rászorultakat (dán termelőiskolai modell, mint második esély iskola), ahol multiprofesszionális teamtől kapnak támogatást a felhasználók.


No Comments Yet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kategória