Brit kategorizálás- New Deal

A munkáspárti brit kormányzat által bevezetett Új Alku (New Deal) szintén épít a közszféra és a magánszféra együttműködésére, valamint az ügyfelek kategorizálására. A Jobcentre Plus irodáiban a regisztrált munkanélküliek gyakori visszahívására (kétheti rendszerességgel) és azonnali helyzetfelmérő interjújának elkészítésére épít. A WFI (work-focussed interview) alapján kötik meg az ügyféllel az álláskeresési szerződést (JSAG Jobseeker’s agreement). A szerződésben foglalt célok teljesüléséről, az álláskeresés sikerességéről az álláskeresőnek minden két hétben beszámolási kötelezettsége van a kirendeltségen. Sikertelen keresés esetén az első interjú háromhavonta megismételik, minden esetben 30 percet szánva a kikérdezésre. Az első interjú során az ügyfeleket viszonylag részletesen kikérdezik anyagi-, szociális és vagyoni helyzetükről. Az egyes ügyfeleket a foglalkoztathatóság és a motivációs szint kettős koordinátarendszerében kategorizálják. Így jönnek létre az egyes rizikófaktorú csoportok, szám szerint 9 altípus. A koordinátarendszer közepén az átlagos munkakereső áll, aki elolvassa a hirdetési lapokat és bemegy a kirendeltségre, de nem használ internetet álláskereséséhez. Betanított munkásként dolgozott és elég sok munkakörben megfordult már, megfelelő minimális képességekkel és készségekkel rendelkezik a munkába állításhoz és a munkakörök széles skáláján elhelyezhető, de nem alkalmas munkaerő kölcsönzésre vagy részmunkaidős foglalkoztatásra-, hiszen nem rendelkezik a munkaadók által elvárt minimális képességekkel – készségekkel és szaktudással. A képzeletbeli ’átlag Joe’ elhelyezése átlagos költségekkel jár, ő teszi ki a Jobcentre Plus ügyfeleinek 25%-át. Alatta helyezkednek el 20%-nyian a közepesen motivált és rosszul foglalkoztatható ügyfelek. Nem mobilak (pl. nincsen saját autójuk: az Egyesült Királyságra érvényes rizikó faktor!), nincsenek megfelelő munkatapasztalataik. A rendszer a fenti mintára elemzi az ügyfeleket. A mátrix folyamatos kontrollra és karbantartásra szorul, mivel a kilenc alcsoport százalékos aránya és jellemzői eltérőek, illetve az egyes rizikófaktorok súlyozott értékei is folyamatos változásban lehetnek. Pl. a számítógépes írástudás mára magasabb pontértéket kap egy foglalkoztathatósági analízisben, mint esetleg a részleges funkcionális analfabétizmus.

Hat hónapos regisztráció után – a New Deal alapján – a regisztrált ügyfél ajánlatot kap az aktív eszközbe vonásra vagy addicionális humán szolgáltatások igénybevételére. A brit rendszer tehát gyorsabban reagál az ügyfél bevonásának igényére, ugyanakkor ehhez európai szinten igen alacsony munkanélküliségi ráta társul. A brit kormány, éppen a ráta alacsony szintje miatt a rokkantnyugdíjasokat, korkedvezményes nyugdíjasokat, stb. célozta meg, akik viszont több milliós tömeget jelentenek. Esetükben nagyon is kérdéses, hogy az ügyintézők által nyújtható szolgáltatások és állapotfelmérések elégségesnek mutatkoznak-e a munkába állításhoz. Hogy a másik oldal; a gazdaság milyen munkaerő-tartaléknak tekinti őket, szintén nem egyértelmű. A tartósan foglalkoztatható regisztráltak elhelyezkedését segítő New Deal-t a konzervatív ellenzék többször támadta, mondván a fejenkénti elhelyezésekre jutó 5000 fontos költség túlságosan magas. A program eredményei alapján azonban a bevontak 46%-a elhelyezkedett, és 82%-uk tartósan munkában is maradt. A tartós munkában maradás egyébként mind az állami, mind a velük együtt dolgozó magán munkaközvetítőknek (Manpower, Cap Gemini Ernst & Young) is elemi érdeke, hiszen az elhelyezésekért „fejpénz” jár, amelyet csak a legalább 13 hétig foglalkoztatottak után fizetnek ki. Maguk az elhelyezett munkanélküliek is pluszdíjazásban részesülnek, mivel bizonyos munkában töltött idő után 200 fontos munkában maradási bonuszt kapnak az államtól (hasonló eszközökkel operál 2004. január 1. óta a német rendszer is.) A brit sikerekhez a munkavállalók relatíve magas önállósága mellett – vagyis képesek használni az önálló álláskeresés formáit (20-80% Walton 2004.) – a korábbi konzervatív kormányzatok által elvégzett gazdaságpolitikai intézkedések is hozzájárulnak.


No Comments Yet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kategória