Sok jobbat tehetne az állam az álláskeresőkkel, mint a közmunka

Sok jobbat tehetne az állam az álláskeresőkkel, mint a közmunka

A munkáltatók adóbefizetéseiből közel 280 ezer milliárd forintot kaphat jövőre a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, ennek azonban csak töredékét költené az állam foglalkoztatási-képzési és szakképzési támogatásokra. Mindeközben 326 milliárd forint jut a jövő évi büdzséből az elsősorban szociális és politikai célú közfoglalkoztatásra, amely a tapasztalatok szerint nem javítja a részvevők munkaerő-piaci helyzetét, sőt. A Civilek a költségvetésről #KÖLTSÉGVETÉS projekt keretén belül a Magyar Szegénységellenes Hálózat és az Esély Labor Egyesület fejtette ki szakmai véleményét a közfoglalkoztatásról a 2017. évi költségvetés tükrében. 

Képzésekre is kellene költeni

2017-ben összesen 278,2 milliárd forintnyi adóbevételt vár a munkáltatóktól a kormány a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba (NFA), amiből 60,7 milliárd a szakképzési hozzájárulást, 217,5 milliárd forint pedig a szociális hozzájárulási adó NFA-t megillető részét jelenti.

A büdzsé tervezete szerint azonban a befizetett közel 280 milliárd forintnak csupán 13 százalékát, 36 milliárd forintot fordítana az állam foglalkoztatási-képzési és szakképzési támogatásra.

Mindeközben pedig 326 milliárd forint jut az elsősorban szociális és politikai célú közfoglalkoztatásra, amely egyáltalán nem javítja a részvevők munkaerő-piaci helyzetét, sőt.

A civil szervezetek szerint annak ellenére, hogy tavaly óta országos szinten is általánossá vált a munkaerőhiány, a munkaközvetítők nem, vagy alig tudnak segíteni a munkaerőt kereső vállalkozásoknak. Ennek oka, hogy a munkaügyi központok ma még mindig szinte kizárólag közmunkára hívják be az ügyfeleket, függetlenül attól, hogy a felajánlható közmunka segíti, vagy éppen hátráltatja-e őket a saját álláskeresésükben az elsődleges munkaerőpiacon.

Egyre nő azon képzett közmunkások száma, akiknek segédmunkát kell vállalniuk. (2015 nyarán már 96 ezer képzett közmunkásra mindössze 36 ezer szakképzettséget igénylő munkakör jutott.)

A szerzők arra is felhívják a figyelmet: évente egyre több 18 év alatti fiatal vállal közmunkát, ami a tankötelezettség 16 éves korra való leszállításából fakad (2015-ben már több mint ezren vettek részt közmunkaprogramban).

Sok jobbat tehetne az állam az álláskeresőkkel, mint a közmunka

A civil szervezetek szerint ahhoz, hogy a közfoglalkoztatás ne a társadalomból való kiszorulást jelentse, szükséges, hogy a kormányzat legalább annyi forrást biztosítson az aktív munkaerő-piaci eszközök finanszírozására, mint a jelenleg elsősorban szociális célú közmunkára.

Ha nem költenénk ennyit a közmunkára, akkor költhetnénk…

Az uniós tagállamok közül Magyarországon jár a legrövidebb ideig (3 hónapig) álláskeresési ellátás. Máshol ugyanezt legalább 6 hónapig kapják a munkanélküliek, nem véletlenül, hiszen átlagosan ennyi időre van szükség ahhoz, hogy valaki munkát találjon. Ráadásul ez az az időszak, amikor a legkisebb befektetéssel vissza lehet juttatni a munkájukat elvesztőket az elsődleges munkaerőpiacra. A civil szervezetek szerint éppen ezért itthon is legalább 6 hónapig tartó álláskeresési járadékra van szükség.

A célzott támogatás hosszú távon csökkentené az ellátórendszer terhelését és azoknak a számát is, akik a közmunka programba kerülnek – világítanak rá.

2015-ben közel 114 ezer fő részesült álláskeresési járadékban. Míg a munkavállalók által befizetett egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék NFA-t megillető része 165,8 milliárd forint, addig az álláskeresési passzív ellátásra ennek csak 28 százalékát, 47 milliárd forintot fordítana számukra az állam 2017-ben.

Felhívják a figyelmet arra is: a munkaerő-piaci szolgáltatások és támogatások tekintetében a megváltozott munkaképességű álláskeresők is azonos elbírálásra kell, hogy kerüljenek a munkaerőpiac más hátrányos helyzetű csoportjaival. Jelenleg a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása az EMMI kezelésében kizárólag az akkreditált munkáltatók támogatását tartalmazza, több éve változatlan nagyságrendben.

A felkínálható aktivizáló segítő eszközök széles választéka jelenleg csak papíron létezik és valójában nem elérhető az álláskeresők és a munkáltatók számára – emelik ki a civil szervezetek. A személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztésére van szükség Magyarországon, ahogyan azt az Európai Bizottság is megjegyezte.

Több forrást kell biztosítani a munkaerő-piaci szolgálatoknak

Lényegesen több erőforrásra van szüksége a munkaerő-piaci szolgálatoknak. A munkaerő-piaci szervezeti rendszer sorozatos átszervezése, majd teljes megszüntetése (beolvasztása a kormányhivatalokba) súlyos erőforrás-veszteségekkel járt. Humán erőforrás-fejlesztés helyett jelentős leépítésnek és hatalmas (több térségben akár 40%-os) fluktuációnak lehetünk tanúi. A személyi állomány súlyos deficitjén túl, az informatikai és egyéb technikai infrastruktúra is elégtelen a megfelelő szolgáltatások rendszerének működtetéséhez. Minőség-irányítási vagy monitoring rendszerről már az elvek szintjén sincs szó.

A kormányzat jelentős szervezeti humán és technikai infrastruktúra fejlesztéssel kell, hogy megteremtse a kellően széles palettájú és személyre szabható munkaerő-piaci szolgáltatási rendszer feltételeit – javasolják a civil szervezetek.

Újjá kellene építeni a szociális támogatások rendszerét

A civil szervezetek szerint az elmúlt években leépített szociális ellátások eszközrendszerét is szükséges újjáépíteni. Úgy vélik, növelni kellene az olyan támogatási formákra szánt összegeket, mint az adósságkezelési támogatás vagy a lakhatási támogatás, amelyek jelenleg a települési támogatások körében vannak. Ehhez ugyanakkor az önkormányzatok forrásait is növelni szükséges.

A tartós szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése érdekében pedig növelnék a szociális juttatás összegét, vagy garantált minimumjövedelmet vezetnének be, amit kapcsolattartással és minőségi szociális szolgáltatásokkal kötnének össze. Emellett a szociális ágazat kapacitásainak növelését is javasolják, hogy egy-egy családgondozó segítőre kevesebb ügyfél jusson. Mindehhez pedig a szociális területen dolgozók bérrendezésére is szükség van.

Forrás: portfolio.hu


No Comments Yet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Kategória